Varga Szabolcsot hallgatni mindig nagy élmény!

Kiváló előadás tartalmát és stílusát tekintve is! Köszönjük szépen.

Kiváló előadás! Köszönjük! Többször meghallgatható kategória! 👍

Ismét kiváló, érthető, objektív és informatív előadás Varga Szabolcstól a maga üdítő stílusában. Nagyon szépen köszönjük neki és kollégáinak a munkájukat és az előadásokat!

A magyar-török megbékéléssel önmagában nincs baj.
Viszont ennek helye semmi képpen sem lehet a mohácsi csatával kapcsolatos bármelyik emlékhely! Máskor sem,de jövőre pláne nem!!!
Ellenben a nemzetközi haderőt adó országok képviselőit illő lenne meghívni!
Félő,hogy a politika a szokott módon rá fog telepedni a megemlékezésre.

Kiváló összefoglaló, sok olyan pontra rámutat, amin egyszerűen átsiklik az ember. Többszöri hallgatásra érdemes! Bravó!

Török okozta legnagyobb kárt, ország felét kiirtotta, elpusztította. Rablás, ölés, rabszolgasors, milliók.
Ehhez képest sokan próbálják menteni őket és a Habsburgokra rátolni a bűnbak szerepet.

Várom a következő részeket is....  Remek volt ez is...

Hatalmas tudás,nagyszerű előadás.

Nagyon jó előadás volt! Sok ilyet szeretnék még hallani!

Klassz volt az előadás!! Nagyon szeretem a történészek fiatalabb generációjának eloadásait hallgatni....

Nagyon- nagyon érdekes  előadás  volt.😮 Köszönöm.  Alig várom a következőt !😊

Bravo! Programadó előadás!

Élmény volt.👍

Érdekel a probléma: Hol vannak a tömegsírok? Korábban arra gondoltam lehet elfutottak a csatabol de ezt cáfolni lehet azzal hogy nem tértek haza.Mi lehet a magyarázat?Talán mindent megmagyaraz a csata utáni villamarviz ami az elesetteket a Dunába sodorta.Torokok a dombokon voltak.Maga Szulejmán szerint a hitetlenek ét elnyelte a víz és erre bibliai képet festett.Napokig nem indultak tovább - lehet várták hogy levonuljon az ár!Lejjebb a Dunán leírások vannak arról hogy felfuvodott holttesteket sodort a víz! És végül Lajos király is a patakba fulladt páncélja miatt nem sodorta el az ár és az ár napokig víz alatt lehetett ezért nem találtak a törökök.

Nagyon érdekes előadás volt, csak tessék lelasúlni, túl gyorsan volt a beszéd.

Húha nagy lájk!

Varga Szabolcs humorát nagyon kedvelem. Az Azariah-analógia azonban szerintem nem volt vicces; úgy gondolom, Azariah-koncertre menni már önmagában is főben járó bűn, ötvenévesen pedig különösen.
Idézet Ganxsta Zolee: "Azariah annyira szar, hogy le a kalappal"

Azt megtudtuk, hogy a Varga Szabolcs által kifogásolt források állítólag a korabeli Blikkből lettek összeollózva. Engem viszont az érdekelne, hogy az általa preferált, a király halálának körülményeit tárgyaló források milyen alapon tekinthetők hitelesnek. Ezeket vajon nem ugyanúgy a „korabeli telexből” ollózták össze?

Ennek a "felszabadító, modernizáló habsburgok" narratívának kicsit olyan szaga van, mint amikor a régebbi generációknak azt tanították, hogy mennyire szerencsések voltak, hogy 1944-ben bejöttek a szovjetek és kiszorították a németeket, biztos lappangó fasiszta az, aki nem tudja értékelni azt hogy hány szovjet katona adta életét Budapestért, vagy hogy Rákosiék szétosztották az arisztokraták, az egyházak és a kulákok földjét. Bizonyos értelemben igazuk is lehetne, az ország zöme minden bizonnyal szívesebben látta volna a németeket kint mint bent, és szinte biztosan óhajtotta a Horthyék országát sújtó szociális problémák minél hamarabbi megoldását így vagy úgy, de nem kell fasisztának lenni ahhoz, hogy lássuk és megértsük, miért volt ezt, mármint a vörös hadsereg, a kommunisták, és a szovjetunió akcióit - a visszatérőktől eltekintve - szinte lehetetlen (és meglehetősen hamis) egy az egyben így felfogni, akár akkor, akár később, sőt, különösen később.

A törökök romantizálása, az iszlamofília valóban egy korrigálandó súlyos torzulás, ahogy egy-két másik dolog is amit a függetlenségi hagyománnyal szoktak összekapcsolni, de attól még abszolút jogos álláspont, hogy egyik kutya, másik eb, vagy inkább az, hogy az egyik arzén, a másik cián. Még a sziklaszilárdan aulikus szemléletű Szekfűnek is sikerült azt bevallania, hogy "1526-ig jellemünk alakította történelmünket, 1526 után történelmünk alakította jellemünket".

1:00:00 A történelem jellegéből adódóan mindig valaminek a szolgálólánya. Vagy a nemzetnek, vagy a liberalizmusnak, vagy valami másnak, mindig attól függően hogy az adott korban és társadalmi miliőben hol találhatóak a törésvonalak, és éppen melyik kurzus áll jobban politikailag. Nyilván mindenkinek az a vár szúr szemet a legjobban, ami szemközt van, és nem az, ahonnan szemléli a terepet. Egyébként nem nagyon tudok mit kezdeni olyan jellegű mondatokkal, hogy a történetírás a 19. században még a nemzetet építette, de mostmár inkább tudomány - nem arról szól a történetelmélet elmúlt kb. 200 éve, hogy a történetírás soha nem volt és nem is lehet tudomány, hogy szükségszerűen elfogult és torzít így vagy úgy? "A történelmet a 19. században használni kezdik" - mert előtte vagy utána mit csináltak vele, mi végett írták, ha nem azért, hogy felhasználják a jelenben, mi más okból csilingeltek a papok és a nemesek tallérjai a krónikások zsebeiben, vagy mi más okból finanszíroznak a mai napig kormányok és NGO-k kutatóintézeteket? A történész az, aki kiprostituálja a múltat a jelennek, ha provokatívan, de őszintén szeretné valaki megfogalmazni, miről is szól a szakma. A már említett Szekfű Gyula karrierje az egyik legjobb példa erre, hogy még a legjobb történészek sem képesek függetleníteni magukat az ideológiai kereslet-kínálat piacától a szakmájuk jellegéből kifolyólag.

Azért Trianon és Mohács között van direkt kapcsolat abból a szempontból, hogy a hódoltság, a török kiűzése, és az ezeket követő nagy betelepítések kora az, amikor a Mályusz által kb. 80 százalékra becsült aránya a magyarságnak a Kárpát-medencében 35 százalékra esik vissza, amit kínkeservesen sikerült egy komplett évszázad alatt kb. 45 százalékra felhúzni, és közismerten az a 45 százalék is csak nagyon recsegve-ropogva volt 45 százalék. Nem annyira hibbant elképzelés, hogy Trianon vagy nem történt volna meg, vagy sokkal enyhébb lett volna, ha a magyarság nem hal ki félig a Kárpát-medencéből előtte, ha nem teremtődik meg Trianon demográfiai alapja.

Valahogy nem lep meg, hogy egy olyan - előbb említett okokból jellegét (nem feltétlenül ideológiáját) tekintve meglehetősen konzervatív - intézmény, mint a történetírás, általában jobban szokott az állagőrző, aulikus szemlélet felé húzni, mint a társadalmi-politikai ellenállás, változás igényéhez sokkal közelebb álló függetlenségi szemlélethez. Ez a rossz értelemben vett konzervativizmus az amiben a kormánypárti történészek és az ellenzéki történészek szinte probléma nélkül kezet tudnak fogni egymással, hiszen egymás tükörképei, csak más urak szolgálatában.

Azèrt az egy kicsit erős, hogy ha II. Lajos èletben marad, akkor is kettèszakad az ország! A Jagelló II. Lajos ugyanúgy Habsburg is volt, tehát nem kellett volna háborúznia a rokonaival,mint Szapolyainak!!! ☝️☝️☝️ Tehát nem lett volna kètfrontos harc,ami nem is indokolta volna a kèt táborra szakadást! A sógorok adtak volna vmi kis segítséget, aztán egy erőforrásból vettük volna fel a küzdelmet a muszlimmal! Igen,itt lett volna Magyarországon a csatatèr,a felperzselt föld,de a török hódoltság sem volt azèrt Playboy villa!!! ☝️☝️☝️